Merre tovább európai egészségügy?

2013.01.07. 22:01 qaly

Healthcare-Thinking-banner-970x270-v2.jpg

"The future of healthcare in Europe" címmel készített tanulmányt a brit The Economist magazin, számos európai egészségügyi szakemberrel és vezetővel folytatott interjút követően. A tanulmány szerint az európai egészségügy jövőjét alapvetően a következő három kérdésre adott válasz fogja középtávon (2030-ig) meghatározni:

Állami vagy magán? 

Továbbra is marad döntően állami kézben az egészségügyi ellátás finanszírozása, fenntartása (néhány, jelenleg is magánbiztosítókra épülő rendszer, mint például a holland, vagy a svájci kivételével), vagy a növekvő forrásigény és kereslet eltolja a "magán" irányába?

Nemzeti vagy össz-európai?

Továbbra is megmarad a szuverén, nemzeti egészségügy, vagy egyre inkább átjárható és egymáshoz hasonló rendszerek összességéből kialakul egy össz-európai egészségügy?

Proaktív vagy reaktív?

Előtérbe kerül a primer prevenció, a megelőzés (megjegyzem tovább növelve ezzel az egészségügyi kiadásokat), vagy marad a jelenlegi súlya?


A fenti kérdések körül maradva hét lehetséges tendencia bontakozhat ki, véleményem szerint ezek keveredve szinte mind megjelennek és egyre nagyobb jelentőséget kapnak majd.

  1. az egészségügyi kiadások továbbra is, egyre fokozódó dinamikával nőnek, elrugaszkodva a gazdasági növekedés ütemétől
  2. ennek következtében egyre sürgetőbbé válik, és elkerülhetetlen a szolgáltatási csomagok és az indikációs körök szigorú racionalizációja megfelelő költséghatékonysági vonalak mentén
  3. az alapellátás (háziorvosi ellátás) kapuőri, "szűrő" szerepe felértékelődik, a költségek növekedése folytán törekedni kell a minél alacsonyabb progresszivitási szinten történő, kevesebb forrást igénylő ellátásra
  4. a primer prevenció egyre fontosabbá válik (megjegyzem ez csupán igen rövid távon jelent költségcsökkentést, hosszú távon a várható élettartam emelésével az egészségügyi kiadások növekedését jelenti, ugyanakkor közvetett gazdaságélénkítő hatása révén mindenképp költséghatékony!)
  5. az egészségügyi adatok összegyűjtése, megfelelő és transzparens interpretálása elengedhetetlen, hogy a kormányzatok megtalálják a megfelelő befektetési stratégiát az ágazatban
  6. szemléletváltás szükségeltetik a társadalom (betegek) részéről, az egészségtudatosabb életmódra való törekvés alapvető célként fogalmazódik meg. /Az egyén ne csak az egészségügyi szolgáltatás, mint származtatott kereslet (valós kereslet csak az egészség iránt van, nem a beavatkozás/terápia iránt) fogyasztója, de az egészség, mint termék előállítója is legyen./
  7. új szabályozás az egészségügyi szakemberek szerepéről és feladatairól, valamint a kutatások mesterséges költségnövekedésének megakadályozása

Végül pedig a fentiek alapján öt fő forgatókönyv tárul elénk.

  1. A technológiai fejlődés dominanciájának eredményeképpen a korai diagnosztika segítségével (az egészségben eltöltött) várható élettartam kitolódik, az aktív kor meghosszabbodik, segítve ezzel a stabil konjunktúra kialakulását amely (részben?) biztosítja a növekvő forrásigényt
  2. Európai Szövetségi Egészségügyi Rendszer létrejötte (kevésbé tartom valószínűnek)
  3. A hangsúly áthelyeződik a primer prevencióra; megelőzés, egészséges életmód.
  4. A kormányzati erőforrásokat az egyenlőtlenségek kiküszöbölése és a méltányosság irányába fordítják
  5. "Laissez-faire" forgatókönyv; a magánszektor veszi át túlnyomórészt a lakosság egészségügyi ellátását, kivéve a legszegényebbek, a rászorulók esetében

Legizgalmasabb tendenciának a magánszektor és a magánbiztosítók helyzetét látom, az utóbbi néhány évben Magyarországon 30 százalék körüli szintet értek el a magánkiadások a teljes egészségügyi kiadásokat tekintve, míg Nyugat-Európában folyamatosan csökkent a szerepe. Itthon várhatóan 2013-tól még nagyobb piaca lehet a magánbiztosítóknak. A másik nyitott kérdés az öregedő társadalmak problémájának megoldása, az inaktív idősekre költött óriási kiadások egyelőre megoldatlan problémát jelentenek a fejlett országoknak is. Ne felejtsük el, hogy egyes neves közgazdászok szerint az egészségipar lesz  a következő gazdasági fellendülés motorja, tehát mindenképp érdemes a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet szentelni az ágazatnak! A fent felsorolt 7 tendencia mindegyike nagyon fontos és számunkra is követendő lenne, ha fenntartható egészségügyet szeretnénk magunkénak tudni.

A bejegyzés trackback címe:

https://qaly.blog.hu/api/trackback/id/tr595004082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.