"The future of healthcare in Europe" címmel készített tanulmányt a brit The Economist magazin, számos európai egészségügyi szakemberrel és vezetővel folytatott interjút követően. A tanulmány szerint az európai egészségügy jövőjét alapvetően a következő három kérdésre adott válasz fogja középtávon (2030-ig) meghatározni:
Állami vagy magán?
Továbbra is marad döntően állami kézben az egészségügyi ellátás finanszírozása, fenntartása (néhány, jelenleg is magánbiztosítókra épülő rendszer, mint például a holland, vagy a svájci kivételével), vagy a növekvő forrásigény és kereslet eltolja a "magán" irányába?
Nemzeti vagy össz-európai?
Továbbra is megmarad a szuverén, nemzeti egészségügy, vagy egyre inkább átjárható és egymáshoz hasonló rendszerek összességéből kialakul egy össz-európai egészségügy?
Proaktív vagy reaktív?
Előtérbe kerül a primer prevenció, a megelőzés (megjegyzem tovább növelve ezzel az egészségügyi kiadásokat), vagy marad a jelenlegi súlya?
A fenti kérdések körül maradva hét lehetséges tendencia bontakozhat ki, véleményem szerint ezek keveredve szinte mind megjelennek és egyre nagyobb jelentőséget kapnak majd.
- az egészségügyi kiadások továbbra is, egyre fokozódó dinamikával nőnek, elrugaszkodva a gazdasági növekedés ütemétől
- ennek következtében egyre sürgetőbbé válik, és elkerülhetetlen a szolgáltatási csomagok és az indikációs körök szigorú racionalizációja megfelelő költséghatékonysági vonalak mentén
- az alapellátás (háziorvosi ellátás) kapuőri, "szűrő" szerepe felértékelődik, a költségek növekedése folytán törekedni kell a minél alacsonyabb progresszivitási szinten történő, kevesebb forrást igénylő ellátásra
- a primer prevenció egyre fontosabbá válik (megjegyzem ez csupán igen rövid távon jelent költségcsökkentést, hosszú távon a várható élettartam emelésével az egészségügyi kiadások növekedését jelenti, ugyanakkor közvetett gazdaságélénkítő hatása révén mindenképp költséghatékony!)
- az egészségügyi adatok összegyűjtése, megfelelő és transzparens interpretálása elengedhetetlen, hogy a kormányzatok megtalálják a megfelelő befektetési stratégiát az ágazatban
- szemléletváltás szükségeltetik a társadalom (betegek) részéről, az egészségtudatosabb életmódra való törekvés alapvető célként fogalmazódik meg. /Az egyén ne csak az egészségügyi szolgáltatás, mint származtatott kereslet (valós kereslet csak az egészség iránt van, nem a beavatkozás/terápia iránt) fogyasztója, de az egészség, mint termék előállítója is legyen./
- új szabályozás az egészségügyi szakemberek szerepéről és feladatairól, valamint a kutatások mesterséges költségnövekedésének megakadályozása
Végül pedig a fentiek alapján öt fő forgatókönyv tárul elénk.
- A technológiai fejlődés dominanciájának eredményeképpen a korai diagnosztika segítségével (az egészségben eltöltött) várható élettartam kitolódik, az aktív kor meghosszabbodik, segítve ezzel a stabil konjunktúra kialakulását amely (részben?) biztosítja a növekvő forrásigényt
- Európai Szövetségi Egészségügyi Rendszer létrejötte (kevésbé tartom valószínűnek)
- A hangsúly áthelyeződik a primer prevencióra; megelőzés, egészséges életmód.
- A kormányzati erőforrásokat az egyenlőtlenségek kiküszöbölése és a méltányosság irányába fordítják
- "Laissez-faire" forgatókönyv; a magánszektor veszi át túlnyomórészt a lakosság egészségügyi ellátását, kivéve a legszegényebbek, a rászorulók esetében
Legizgalmasabb tendenciának a magánszektor és a magánbiztosítók helyzetét látom, az utóbbi néhány évben Magyarországon 30 százalék körüli szintet értek el a magánkiadások a teljes egészségügyi kiadásokat tekintve, míg Nyugat-Európában folyamatosan csökkent a szerepe. Itthon várhatóan 2013-tól még nagyobb piaca lehet a magánbiztosítóknak. A másik nyitott kérdés az öregedő társadalmak problémájának megoldása, az inaktív idősekre költött óriási kiadások egyelőre megoldatlan problémát jelentenek a fejlett országoknak is. Ne felejtsük el, hogy egyes neves közgazdászok szerint az egészségipar lesz a következő gazdasági fellendülés motorja, tehát mindenképp érdemes a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet szentelni az ágazatnak! A fent felsorolt 7 tendencia mindegyike nagyon fontos és számunkra is követendő lenne, ha fenntartható egészségügyet szeretnénk magunkénak tudni.
